zsu blogja

magamról, a dolgokról amit csinálok, a történésektől, amik körülöttem esnek meg, az élményeimről.

naigen, az időhiány már megint meglátszik. ma kezdődött az ősziszünet, csak 4 ZH-t írtam az elmúlt 1hétben, 1-et tegnap (igen, szombaton) egy mecha pótot, amire kb készülni se kellett volna, ígyis-úgyis bukó, mert a 3ból 2 feladatot sem tudtam befejezni. szünetre visszatérve, millióegy dolgom lesz(van)tervek, makett, és tanulás orrba szájba.

Drágámmal úgy terveztük, h majd jövő szerdán (22én) elvisszük az autót szervizbe... multhéten kölcsönadta egy bizonyos személynek (nem személyeskedünk) aki használat közben érdekes módon elhagytaa kipufogót az autópályáról lefelé tartva, úgyhogy mivel as szabály "töröd, fizeted", így vissza se fogjuk addigra kapni az autót, h eligyük szervizbe, h olyan dolgokat megcsináljanak rajta, amivel le tud vizsgázni... tehát ez érdekes lesz...

apum végre egész értelmes tervet rakott le elém, ígyhát rámondtam az áment, már várjuk az árajánlatot az asztalostól - aki nem tudná, nappali bútor tervezgetéséről van szó, potom 1,5 éve tart - és talán még karácsony előtt lesz nappali búorunk. hogy velem mi lesz? azt nem tudom,de nem leszek túl boldog, hiszen ez az előrelépés is (részben) annak köszönhető, hogyfelajánlottam, h ott a szobám, legyen akkor végre 20 év után megint hálószobájuk, és émmeg kimegyek a "vendégszobába" ami jelenleg raktárként funkcionál, mert az nekem milyen jó lesz (egy pasinak mindig így kell előadni, legyen az élettárs, vagy apa, hogy higgye azt, jót tesz veled, amikor egy 16m2-es utcafronti déli fekvésűlakásból átmész egy alig 8m2-es udvari keleti fekvésűbe, ami mellesleg 2,06 cm széles, és 4m hosszú, tehát enyhén vrsli alakú, dehát nembaj. minekutána rábeszéltem erre apumat, a szomszéd (az udvari fronton, akivel majd közös falam lesz) bejelentette, h babátvár, és szilveszetrre állandó sírásrívás lesz a velem közös falon... sebaj. elvileg egy félévet kell valahogy kibírnom majd, és ha midnen jólmegy, jövő nyáron átköltözöm a barossba... ha minden jól megy... majd meglássuk

 Drágámmal minden OK, bár fáradtak vagyunk mind a ketten, de bódogság van még mindig, talán ma végre megyünk is valahova, nem csak punnyadgatunk itthon, én a vadasparkot néztem ki. majd meglássuk.

elnézést, hogy ilyen sokáig nem írtam, de tudjátok a szerelem... hátszóval azóta is minden szépen alakul, már 1,5 hónapja együttvagyunk, és dúl a love, minden csodás.

a suliról már nem mondhatom el ugyanezt: a neptunban napokig nem tudtam kilistázni a tárgyakat, tegnaptól már ment, viszont addig konkrétan minden hely betelt.  úgyhogy majd mehetek könyörögni a tanároknak, hogy bővítsék már a férőhelyeket. alig voltam ideges, ezért Drágám megfogott, és kimentünk Miskolcra, meg a nyéki tóhoz punnyadni, pancsizni, meg ottaludtunk Hernádkércsen. jó volt, bár néhol spártaiak a körülmények, de néhány napig simán ki lehet bírni.

izgalmas is volt, mivel hazahoztuk az auóját Pestre, csak 2* kellett betolni, dehát azért is  hoztuk fel, hogy el tudjuk vinni szervízbe. remélheőleg nem kell majd a kocsi árát mégegyszer belefeccölni...

a fejleményekről majd tájkoztatom a közönséget:P

... hogy ez a nyár pocsék lesz, és szinte felüdülés lesz visszamenni a suliba.

... hogy balhés lesz lemondani a melót.

... hogy Sergio Ramos életem pasija.

... hogy nincs élő ember a földön, aki nekem megfelelne.

... hogy soha többé nem leszek szerelmes...

mégis kiderül az elmúlt 1 hétben, hogy:

... jólesz ez a nyár!

... közös megegyezéssel, harag nélkül el tudunk válni melóból, és még 1 hónapnyi nyaram is lesz!

... Sergio Ramos nem nekem való, és amúgyis túl messze van:D

... nem is kell olyan messzire menni, hogy találjak nekemvaló férfit! (elég volt hegyaljára)

... 1 hét alatt embertelenül bele tudok bolondulni olyasvalakibe, akinek előtte a létezéséről se tudtam!!!

ÚGYHOGY FÉLRE A PESSZIMIZMUST, ÉLJEN AZ OPTIMIZMUS, ÉS A SZERELEM!!!

hát igen.. nézegettem pár meccset, és lehet, h perverz gondolat, de én orosz-török döntőre szavaztam volna... így viszont egyértelműen a spanyoloknak drukkolok, tényleg remélem, h leverik a németeket.

és arra is rájöttem, hogy bár valószínűleg sokan nem értenek egyet velem, de sztem az EB legjobb pasija Sergio Ramos... csak néhány kép, hogy megértsétek:

tipikusan az a fajta, aki nem nevezhető szépnek, de valahogy mégis mélyen felkelti az érdeklődésem... meg kell tanulnom spanyolul :D

na, ez a munkahét is véget ért. alig vártam már... kicsit elfáradtam, 3 hete mindig vagyok szombaton, és kezd hiányozni, hogy hetente 2 alkalommal nem kellett felkelni reggel. persze nem járhat a szám, hiszen csak 10-re járok dolgozni, és 7-8:20 között kelek randommód.

itthon most mintha végre megmozdult valami... apu összeszervezte a káoszt, ami az előszobában a kábelek, modemek és routerek összességéből állt eddig, és szervezetten bepakolta egy dobozba, anélkül, hogy bármit összecserét volna. úgyhogy ez is megvan.

ma megint bicikliztem. Critical Mass óta, ha jóidő van, bringával járok munkába. Blahától a bosnyák nem nagy távolság, 4 km körül van, de kellemes, ugyanannyi idő alatt beérek, mint bkv-val, de közben mozgok, és nem rúg fel senki az ülőhelyemért:D persze nagyon kell figyelni, a gyalogosok elémugrálnak, ajtókat nyitnak rám, kocsik akarnak elütni, de összességében nem vészes, ha az ember kulturáltan közlekedik, és nagyon figyel, hiszen őt "senki se látja". időközben eladtam a régi bicót (össztelós Neuzer) és vettem egy 28 "-os kerekű, 55-ös vázú merida trekkingbicót sebességmérővel, és continental gumikkal. jól megy, kellemes vezetni, bár picit még nőni kéne hozzá, amit nem fogok, de majd kipárnázom a vázat:P

mocskosul meleg van ma, bár az időkép.hu szerint csak 30 fok van, árnyékban is több szerintem. napon, aszfalton meg konkrétan elviselhetetlen. és a hőség egyenlőre marad. csak hozzá kéne szoknom:D

noshát... az elmúlt 3 hónapban (kb annyi telt el, mióta nem jártam erre) több dolog is történt. egyrész volt teke farsang, eleinte arra fogtam, hogy nem írtam, hogy nem kaptam meg a képeket Ritu nevű barátosnémtől, és mindenképp fel akartam rakni. aztán szépen elmúlt, elfelejtődött, de lám! visszatértem :D újúlt erővel, és csodás képekkel, amiket Gothpunk-nak köszönhetek, és természetesen Roxanne-nak, hogy megismertetett vele. íme néhány kép, ami készült tegnap délután/este:

hát igen... ilyenkor elkezdem egész szépnek látni magam, és a világom.

nadeviszont, közben megmaradtam a munkahelyemen: gpsbolt, csodás jófej emberek, jó meló, kütyümániámat kiélhetem, szal tökjó!
aztán pasik... most volt "szerencsém" néhány sráchoz, akik csak "azt" akarták, az elsők megmondták, az utsó nem, hittem a szép szavaknak, és jól át lettem vágva. alapvetően nem vesztettem semmit, bár eleinte azt hittem, hogy egy barátot, de aztán rájöttem, hogy nem barát az, aki a szemedbe hazudik önérdekből. úgyhogy újabb hím nélküli napok/hetek/hónapok(talán évek, ki tudja) várnak rám. de most valahogy annyira nem is érdekel. nem tudok most leszakadni a fotókról, és a gondolat felvetülésétől, miszerint egész pofás kis csajszi vagyok :D

the show must go on, én megyek punnyadozni, mert szombaton is dógoztam (és most szombaton megint fogok) aztán majd igyexem gyakrabban idelátogatni.

noshát... az elmúlt pár nap történései között van, hogy személyesen is bocsánatot kértem lent említett barátosnéimtól, és hálistennek csak én fújtam fel a dolgot, úgyhogy hajlandóak még szóbaállni velem... ez nagyon pozitív, és őszinténszólva nem hittem volna...

a másik, hogy a hétfői próbanap után ma felhívtak, és felvettek a gpsboltba, úgyhogy a héten intézik a bejelentésemet, és hátfőtől megyek dolgozni, addig meg soksok papírmunka!!! hálisten, úgyhogy hamarást neki kell álljak megtanulni mindent az ott forgalmazott cuccokról, ami nem lesz olyan nehéz, mert hoztam szórólapokat, a honlapon meg minden fentvan... még nem döntöttem el milyen konstrukcióban fogom megtanulni, de talán minden napra egy márka, vagy egy típus, nemtom, de hamar fejbe kell vésnem. csak srácokkal fogok együttdolgozni, és mindenki szimpi volt, bár "férfiszakmának" tartják ezt, de nem zavartatom magam különösebben.

ma unalom ellen dobozoltunk kicsit anyuval, asszem 5 dobozt sikerült kiüríteni, amiből lett 1 nagy zsák, egy zacskó, és egy doboznyi konkrét kidobandó cucc, és vagy 5 termetes zacskó továbbadós. van benne plüssjáték, rengeteg ruha, némi cipő, és hasonlók. ha minden jól megy holnap, de a héten mindenképpen megpróbáljuk eljuttatni a vöröskereszthez. nálunk csak a helyet foglalja, és sok használható cucc van még közte, amit kinőttünk, kiment a divatból, meguntunk, kissé kopott, de még hordható (pl apu ingei, amiket azért nem illene már tárgyalásra felvenni, de még nem vészes az állapotuk) szal sok jó dolog. megtelt vele az egyik szekrény alja.

még pénteken összefutottam egy volt osztálytársammal, aki egy csendes, visszafogott leányzó volt, aki bár szerette a metalzenét, sose nyilatkoztatta ki igazán. hát most lemaradtam. szombaton megyek vele, meghívott az alkalomból, hogy befejezik a második tetkóját, és amúgy egy piercing van a nyelvében... én is sokat álmodoztam ilyesmiről, de piercinget már nem akarok, tetoválásról meg nincs kokrét elképzelésem. volt, de azt akkor nem tudta rendesen megrajzolni az aktuális ipse, nem mertem felvarratni, mostmeg már nem akarnám televarratni a hátam. valami kisebb, eltakarható, de önkifejező dolgot szeretnék, valami motoros-kígyós-tüzes dolgot... bár kicsit kommersznek hangzik, semmiképp sem szeretnék kommersz tetkót. és azt sem tudom, hova. na mindegy, szombaton elmegyek a leányzóval, és megnézzük, hogy bírja a kitöltést:D

már megint nem tudtam tartani a számat, és mivel az sem, akinek kiadtam az infokat, ezért kiderült minden, és persze én vagyok a sz*r ember... nem állítom, hogy nem, de legalább nem egyedül. csak azt nem értem, hogyha vki titokban akar tartani vmit, miért adja ki akárkinek is? én ha valamit istenigazból titkolni akarok, akkor azt nem mondom el SENKINEK még a legeslegjobb barátomnak sem... ma este ilyenből 2-t sikerült veszíteni... mármint legjobb barátból. aki ismeri, Hugit puszilom, majd meg is írom neki, de asszem most egy darabig nem megyek le tekébe. ma se akartam, de egyesek lerángattak, h nélkülem nem megy le, de menne, úgyhogy lementem. aha, 2*5 percre ült le mellém, aztán le se voltam szarva. ez persze szarul esett, mert mi a f*szér mentem le, ha elvan nélkülem is? persze én vagyok a p*csfej, ha nem megyek le. így meg én lettem a p*csfej, mert kiadtam a titkaikat, hozzátenném csak egymásnak, mert mindkettejükben megbíztam, és a lelkükre kötöttem, hogy ők erről nem is tudnak... aha, ennyit ért. asszem mind a hárman kölcsönösen leégtünk egymás előtt titoktartásból. iwiw-en is módosítottam a "magamról" rovatot, hogy soha ne mondjon el nekem senki semmit, amit titokban akar tartani. ennyi vagyok. egy sz*r ember. ezért szeretem sokkal jobban a pasik társaságát. ott nincs pletyka, ott nincs titkolózás, mert ők nem adnak ki olyan infot, ami titkos, így nincs probléma az egészből.

a mai állásinterjú elég jól sikerült hálisten, hétfőn megyek megismerni remélem a leendő kollégáimat, csak srácok. rámférne már egy jó társaság.
elegem van ebből a tekés társaságból. és nem először érzem így, de egyre erősebb. nem érzem magam se többnek, se jobbnak, mint ők. csak másnak. én valahogy más vagyok. és bár lenyugodtam a pár évvel ezelőtti agresszor szinthez képest, valahogy most mégis sokkal rosszabb a helyzet. mintha villogna a fejemen, hogy f*sz vagyok. és kb így is érzem magam. elcsesztem, OK, de nem én vagyok az egyetlen. gyakorlatilag összejártunk mindig, hogy panaszkodjunk, és nem véletlenül érzem most magam úgy, ahogy teszem. állandóan azt hallgatni, hogy milyen szar, és hogy már csak rosszabb lesz. én is felvettem ezt a gondolkodást, és kezdek megijedni magatól, hogy már nem csak mondom, de gondolom is, hogy így van. és ez nem jó. lehet, hogy tényleg lélekbúvári segítséget kéne kérnem? ha van vkinek olcsó jó pszichiáter/pszichológus ismerőse, az szóljon!

köszke 

kész... feladom. tegnap reggel elmentem egy állásinterjűra, olyan volt, amilyen, nem fűzök hozzá különsöebb reményeket. aztán nem volt kedvem hazamenni, így sétáltam egyet a ligetben, úgyhogy kis hintázással, meg nézelődéssel együtt a kacsóh pongrác/hermina út sarkáról fél 11-re besétáltam az oktogonhoz, szinte andalogva, nem nagyon szedtem a lábam. tök jó volt, szép idő, stb. aztán beugrottam az Árkádiába, ott is elvoltam egy kicsit, majd hazajöttem, kaja, alvás, anyuék is hazajöttek. este meg nemtom miért de rámjött vmi, és 11ig a szobámban, főleg a szekrényeimben rendezkedtem. egész jó eredménnyel, ma regel az egyik dobozt már ki is szórhattam a szobából, és még mindig van 2 üres polc. neki kéne állni edzegetni, mert 3ra megyek a fogorvoshoz, és azután nem hinném, hogy sok kedvem lesz.

ja, igen, a nap szemétsége: felhívtam a főnököt, h mennék akkor holnap, és kösz az extra szabadnapot, mire kijelentette, h jobb lenne, ha nem mennék. még azt sem mondhatom, h kirúgott, mert még fel se vett. és miért? mert megkért, h ne telefonáljak, és mégis nálam volt a telefon. egyszer nem telefonáltam, de OK. ha ilyen finnyás... ja, igen, és ha ezt nem tartom be, holnap majd mást nem... nem is érdekel. hogy lehet vki ennyire korlátolt? áh... mindegy... szal megint munkát keresek. remélem találok vmit, ami nem csak 3 napig tart... kívánajtok szerencsét!